Faj

Származás: Tatooine

Magasság: 1,8-1,9 méter

A Buckalakók, illetve Taszkenrablók, nomád, ősi, és meglehetősen primitív körülmények között, vadászó életmódot folytató közösség a sivár Tatooine oázisaiban. Őshonos faj a sivatagbolygón, már a történelem előtti időkben megjelentek, tehát Tatooine egyik arcahikus, és meglehetősen elszigetelt népcsoportját alkották. Viszonylag kevés információ áll rendelkezésre kultúrájukról, és szokásaikról, hiszen agresszívek, és ősidők óta a települések és farmerek ellenségei, akik megkeserítik a bolygó fellendülését. Zsákmányoló és vadászó életmódjuk miatt évente több telepes tűnik el, rejtélyes körülmények között. A buckalakók évszakonként vándorolnak, törzsekbe szerveződve élnek, gyakorta dúl háború a hordák közt.

A buckalakók magas teretmények, közel kettő méter magasak, testüket pongyolába, rongyokba bújva óvják, a legkisebb testrész kimutatása súlyos véteknek számít. A hímek egyfajta sisakot viselnek, amit különleges készítésű anyaggal vonnak be, kivájva réseket és lyukakat a szemnek-szájnak. A nőstények maszkját ékszerrel díszitik, testüket a hímekhez hasonlóan elfedik. A hímek feladata a vadászat, élelemszerzés, a nőstényeké pedig a táborok rendbe tartása. A taszkenek egy bőrből készült, összecsukható sátrakban, úgynevezett urtah-ban élnek. A buckalakók ritkán lopnak fegyvert, hagyományos harci eszközük a halálos sebeket is ejthető, méregnyílú gaffi. A technológiát megvetik, mélyen vallásosak és tisztelik a tradícióikat. Banthákon közlekednek, a lovas és az állata szoros kapcsolatban van egymással. A buckalakók nyelve morgásból és mély torokhangból áll, rendkívül fontos ezesetben a fonetika.

A sivatag nomádjainak eredeti kilétét a fajkutatóknak sosem sikerült megfejteni, hiszen rendkívül kevés adat áll rendelkezésükre, másrészt a buckalakók túl agresszívak, hogy közelebbről megvizsgálhassák őket. A buckalakók elszigetelődve élnek saját törzseikben, és csak nagyon ritkán lépnek kapcsolatba a külvilágiakkal. Különböző elméletek születtek arról, hogy a buckalakók közeli rokonságban állnak a Tatooine másik ősi népével, a guberáló, gusztustalan jawákkal. A buckalakók vérszomjúsága és agresszivítása sosem volt tisztázott, valószínűleg a külvilágiak érkezéseivel váltak ingerlékennyé, hisz az elmúlt évezredekben felépült űrkikötők és farmok lehetetlenné tették a buckalakók nomád életmódját folytató körülményeket.

A buckalakók rituális formák között élnek, gyakori a szertartás. A taszkenek 15 éves korukra válnak éretté, ekkor egy beavatási ceremónián esnek át, ilyenkor különböző megmérettetéseken esnek át, próbának számít egy Krayt sárkány leölése, illetve egy rablás idegen törzsek táborából. Minden törzs élén egy taszken történész, a Mesélő áll.  A kiválasztott ifjaknak meg kell tanulni a történetet, és tökéletesen megérteni, majd átadni a tudást a későbbi generációknak. Egyetlen szó eltévesztése is súlyos hibának számít, ilyenkor keményen megbűntetik a történetmondót, akár meg is ölhetik.

Taszkentámadásokra ritkán kerül sor szerencsére, egy évben mindössze pár túrista illetve eltévedt idegen tűnik el. Korábban egész településeket ostromoltak meg, és sok gombapárologtató farmer és otthona tűnt el. Idővel a taszkenek visszavonultak, miután az idegengyűlülő lakosok írtásba fogtak, ezért rengeteg taszkent és családjukat mészárolták le. Híres taszken erődnek számít az Anchorhead melletti telep, illetve Mos Eisley külnegyedétől nem messze fekvő táborok sokasága.

A buckalakók feltűntek az első, második, valamint a negyedik részben is. Az első részben akkor vehetünk rájuk pillantást, mikor a Boonta Eve Classic futam alatt többször is rálőnek géppuskájukkal Anakin Skywalker motorjára. A második részben egy horda hím harcosai rabolják el Anakin édesanyját, aki bosszútól túlfűtve lemészárolja az egész törzset. A negyedik részben csekélyebb szerephez jutottak, amikor Luke útnak indul, hogy megtalálja az elkóborolt R2-D2 egységet a sivatagban. Ekkor egy vadászó csapat támad Lukera, aki elalél, ám segítségére siet Ben Kenobi, aki elűzi a közelben portyázó vadászokat.