Faj

Sz�rmaz�s: Devaron

Magass�g: 170-190 centim�ter

A devaroniak a m�rs�kelt �ghajlat� Devaron sz�l�ttei. Devaron hegyvonulatokb�l �s sek�ly tavakb�l �ll, a foly�k sz�ma meghaladja a t�bb sz�zezret is. A bolyg� gy�ny�r� term�szeti adotts�gokkal rendelkezik, a gy�ny�r� t�jak t�k�letesen beleillenek a hatalmas hegys�gek panor�m�j�ba.  A kis koloniz�lt bolyg� nevezetess�gei k�z� tartoznak a m�ly v�lgyek, amelyeket egy meteorit csap�d�sa �ltal k�pz�dtek.

A devaroniak magass�ga k�r�lbel�l 190 cm-re tehet�, a n�st�nyek� csup�n 170 cm. A h�meknek k�t �ri�si, t�lk�s szarv merevedik ki a homlokukb�l, ezek a szarvak csak a nemileg m�r �rettekn�l alakulnak ki, teh�t a szarvak n�veked�se kamaszkorban kezd�dik. Hegyes f�leik sz�t�llnak, tekintet�k megig�z�, orruk hegyes, csupasz b�r�k sz�ne k�l�nb�z�, a leggyakoribb a b�rsz�n� �s a barna. A devaroni n�st�nyek csup�n annyiban k�l�nb�znek, hogy szarvaik nincsenek, csup�n k�t p�p domborodik a homlokb�l, term�szet�kn�l fogva agressz�vek, a h�mek azonban nyugodtak �s megfontoltak. Nyelv�k a devaronese.

A devaroniak a Galaxis leg�sibb faj�nak egyike, a legend�k �s a m�toszok szerint �k indultak el�sz�r a sz�les vil�gegyetem felt�rk�pez�s�re �s ahol tudtak, betelep�ltek �s koloniz�ltak. �m ahol t�mad�s �rte �ket, hamar elhagyt�k azt a bolyg�t, mivel nem voltak felk�sz�lve semmif�le csat�ra �s h�bor�ra, pedig hamarosan rengeteg devaronit �ltek meg �s m�sz�rolt�k le csal�djaikat. Devaronon matriarch�lis t�rsadalom m�k�dik, vagyis mindent a n�st�nyek ir�ny�tanak: a korm�nyt, az uralkod�st �s a csal�dot is. Devaron egy�bk�nt nagyon loj�lis volt a K�zt�rsas�g ir�nt, a Kl�nh�bor�kban ott seg�dkeztek a kl�ncsapatoknak, ahol csak tudtak, hisz a bolyg�jukat megsz�ll�s alatt tartott�k a szeparatist�k.

A devaroniak t�bbs�ge pil�ta vagy katona, sok viszont k�zt�k is a felder�t�, k�v�ncsi term�szet�kn�l fogva. A Sag�ban csak egy devaroni, Labria nev� csemp�sz t�nik fel.