Bespin

Felszn: gzfelhk, hatalmas gombavrosok
Idjrs: szeles, nagy a lgnyoms
Napok szma: 1
Holdak szma: 2
A Bespin tulajdonkppen egy gzris. Tbbezer ve mg azt hittk, hogy lakhatatlan, s ez valban gy is van, m amikor tbb kutat tallt a felsznn metnt s egyb rceket, elhatroztk, hogy a bolygt benpestik s bnyakolnit nyitnak. A bolyg oxign atmoszfrja 150-180 km-ig terjed, attl flfel mr csak mrgez gzok vannak. Ezek a gzok nagy fstt alkotnak, s felhk formjban jelen vannak a lgkrben. Egy nap 12 rig tart, a Bespin pedig 14 nap alatt tesz meg egy krt napja krl.
A bolygt 1989 BBY-ben npestettk be elszr, amikor Ecclessis Figg mrnkeivel egytt megalaptotta a bolyg legnagyobb teleplst, Felhvrost (Cloud City). Az Incom Corporation tbb rcbnyt s termelgyrat hozott ltre. A Sith Hbor idejn egy ideig lsezett itt a Jedi Tancs. Hamarosan hatalmas vrosok pltek, melyek ltalban fedett burkolattal rendelkeztek. A vrosok legtbbje elri a gz atmoszfrt. 22 BBY idejn ezt a bolygt is elrte a Kln Hbor. A szeparatistk Tibanna vrosban csillaghajik gyrtsba kezdtek, m a bespini csatban a klnok visszavertk ket.
A Birodalom idejn Lando Calrissian lett Felhvros kormnyzja, helytartja. Rszleges fggetlensget tudott kiharcolni a birodalmiakkal szemben, klcsns zletet kttt velk, gy Bespin nem lett bordalmi kzpont, mint ahogy azt korbban tbb moff is eltervezte.

Az j Kztrsasg idejn Bespin is fejldsnek indult, megnyltak a bolyg krli kereskedelmi tvonalak. Ismt megnyltak a vnyk, m ezttal mr nemcsak a rabszolga ugnaughtok dolgoztak. A npessg rohamosan ntt. Csak Zorba a Hutt idejn volt egy kis visszafejlds, m az j Kztrsasgnak ksznheten hamar eltvoltottk Jabba apjt. A Yuuzhan Vong-hbor idejn a bolygt letaroltk, s az idegen faj ksrleti helynek hasznlta.
|